Minaret

Ha Egerben jársz, javasoljuk, hogy első utad vezessen a város emblematikus főterére! Jó időben a Dobó István tér tele van élettel és pezsgéssel: ez a fiatalok egyik kedvenc közösségi helye, ahol a kisebbek játszanak, a biciklisek és gördeszkások akrobatikus mutatványokkal mulatják az időt, a szerelmes párok pedig egymás társaságát keresve pihennek az árnyas padokon.

A torony csúcsán találjuk a legizgalmasabb attrakciót, a Camera obscurát. Lényegében egy hatalmas fényképezőgép közepében állunk, ahol tükörrendszerrel kivetítik a város élő képét egy asztal lapjára. Az egri Sötétkamra világszinten is különleges, ez a kontinens legrégebbi működő ilyen készüléke! Ha lehetőségünk engedi, napos időben látogassuk meg, hiszen ilyenkor a legjobb a kép minősége. Felhős időben kicsit homályosan látunk, esős időben pedig sehogy, hiszen ekkor nem működik a kamera. A termet eredetileg is szórakozás céljára hozták létre, egy városi legenda szerint pedig a régi egri urak közül a féltékenyebbek innen tartották szemmel a városban járó feleségeiket. Igen, hát csalfának lenni soha, sehol nem volt szerencsés, Egerben aztán meg kiváltképp nem...

Az egri az ország legjobb állapotban fennmaradt minarete, a torony 40 méter magas, az azon körbefutó terasz pedig 26 méteren húzódik. Odafent garantáltan elakad a lélegzetünk is a kilátástól, igaz, a fantasztikus panoráma mellett ebben a lélegzetelállásban azért az is közrejátszik, hogy mire felértünk, már 97 vaskos lépcsőfokot leküzdöttünk! Nehezen mozgóknak, tériszonyosoknak és klausztrofóbiásoknak talán úgy marad szebb emlék a minaret, ha csak kívülről csodálják meg, de a kihívások kedvelőinek mindenképp érdemes felkapaszkodni a teraszra is!

Eger sokszínűségére kitűnő példa a város új kedvencének számító kiállítás, az Egri Road Beatles Múzeum. Kelet-Közép Európában ez az egyetlen Beatles gyűjtemény, de a világ más részein sem jellemzőek ilyen kiállítások, olyannyira nem, hogy összesen csak öt van belőlük a Földön! Elegáns módon az egri ezek közül az egyik!

Az egri Török fürdő egy cseppnyi időutazás a múltba: a fürdő legrégebbi medencéje, a Török medence még 1610-ben épült! Az épület legkülönlegesebb medencéje a Nagy tükörmedence, melynek varázsát a fölötte magasodó, díszes aranykupola adja. Ha kigyönyörködtük magunkat benne, nézzünk egy kicsit lefelé is, hiszen ott vár a következő meglepetés! A medencét saját forrás táplálja, a radonos gyógyvíz így a kőlapok közötti résekből, közvetlenül bugyog fel a felszínre, egészen különleges élményt nyújtva ezzel a fürdőzésnek.

Az Érsekkert (Szmrecsányi Lajos Érsekkert) Eger legnagyobb parkja, a helyiek a „Város tüdejeként” is szokták hívni. Helyén korábban egy természetes erdő volt található, amit az Érsekség saját céljára körbekerített és vadászterületként használt. A kapuk 1919-ben nyíltak meg a város lakossága előtt – ezen kapuk közül kettő még máig látható a park északi és nyugati oldalán, igazi kovácsoltvas remekművek, Fazola Henrik nevéhez köthető. A kertet keletről az Eger-patak szegélyezi, ha szerencsénk van vadkacsa családokat láthatunk benne úszkálni.

A Valide Sultana gőzfürdőnek ma már csak a romjait tekinthetjük meg, egy korabeli török leírásból viszont tudjuk, hogy régen egy igazán impozáns, kellemes vizű, vörös kupolájú épület volt. Az épület nevének jelentése: a szultán anyja. A fürdők komoly jelentőséggel bírtak a török kultúrában, egyfajta közösségi térnek számítottak ezek, ahol találkozhattak és beszélgethettek az emberek. És persze nem mellékesen alaposan szemügyre is vehették egymást. Mivel ekkor még nem voltak koedukáltak a fürdők, a férfiak sajnos kimaradtak a hölgyek látványából, pontosabban csak közvetetten jutottak ehhez hozzá. Hogy hogyan? Na, mit meg nem tesz a fiáért egy jó anyuka?! Bizony, abban a korban bevett szokás volt, hogy először a fiús anyukák vették szemügyre a meztelen, fiatal lányokat, téve mindezt pusztán a fiuk érdekében, ezekben a fürdőkben. A történetben könnyű szabadjára engedni a fantáziát, de a tényleges funkció közel sem volt ilyen izgalmas. A valóságban az anyák csak a lányok egészségéről szerettek volna meggyőződni, hogy a testük alkalmas lehet-e gyerekek szülésére.

A török megszállást követően az Egerbe visszatérő Fenessy György püspök már nem akart a Várban lakni, inkább a polgári városban vásárolt két telket és a palota építéséhez szükséges tufa köveket a mögöttes dombból kezdték kitermelni. Ez remek ötletnek bizonyult: egyrészt megépült a püspök palotája, másrészt létrejött a város alatt egy hatalmas pincerendszer, amely kiváló mikroklímával rendelkezett a borok tárolására, s így az egyház számára bor formában befolyt adót, a dézsmát is itt tárolhatták. A pincerendszer a Hatvani-kaputól a Rác-kapuig mintegy 3 kilométer hosszan nyúlt el a város alatt.